FC VBZ

Tegnap ismét megvertek minket elég erősen, mint azt az eredmény mutatja: FC VBZ vs FC Kuma 1975: 0-9 (0-2).

Egy kicsit több részletet megemlíteni:

• Labi 20 perc után súlyosan megsérült (elszakadt az Achilles-ína, két éve ugyanez történt vele, csak a másik lábában), így a mérkőzés nagy részében 10 emberrel játszottunk.
• Az első félidő még jó volt, jól játszottunk, az első gól elég szerencsétlen volt.
• Nagyon fáradtak voltunk az utolsó 15 percben, ekkor kaptuk meg az utolsó 7 (!) gólt – 4-et az utolsó 5 percben (!).
• A Kuma nem egy nagyon erős csapat, több játékossal és a megfelelő kispaddal (sérülés nélkül) feltétlenül van esélyünk ellenük.

Gyógyulj meg, Labi!

Ezt elfelejtettem leírni. Még egy ilyen, és vége a szezonunknak.

Tegnap nem volt elég játékosunk. Őszi iskolai szünet – soha nem jó a gyerekeseknek. Talán pénteken?

Nos, mit is mondhatnék… A tegnapi meccs nem volt a legjobb. Sok hibát vétettünk mind egyénileg, mind csapatként, és ebből egy nagyon szégyenletes eredmény lett. Ennél csak jobb lehet. Felejtsük el gyorsan!

A tegnapi csapat: Kleber – László, Eugen (c), Krzysztof, Imre – András, Ádám, Florian, Tobi – Labi – Agron; csere: Peter

FC VBZ vs Zürich-Gruppe 0-15 (0-8)

Annak ellenére, hogy a mérkőzés jól kezdődött, a félidőben 0-3 volt az állás. A második félidőben Ádám nagyon szép gólt lőtt, de ismét háromszor betalált az ellenfél.

FC Credit Suisse vs FC VBZ 6-1 (3-0)

Mi volt a baj? Nos, a felkészülés nem volt jó, voltak sérültjeink, és emiatt csak 11-én voltunk, csere nélkül – ez nem jó egy edzettség nélküli csapatnak. 3 védővel álltunk fel hátul, a mi szintünkön így játszani nem könnyű: a szélsők nem zártak vissza a középpályáról időben, ami azt jelenti, a támadók mindig 4v3 vagy 2v1 jöhettek. A középpályán nem voltunk elég agresszívek, nem volt szerelés, sem lefülelt labda. Nem tudtuk kombinálni a játékot, és egyetlen alkalommal volt egymás után 4 jó passzunk, pont a gólunk előtt. A legrosszabbak a kirúgások voltak, amikor szó szerint elvesztettük az összes labdát, legtöbbször a saját térfelünkön. Nagyjából 10-szer tudtunk támadni emiatt az egész meccs alatt, míg az ellenfél legalább 50 támadást vezetett, amiknek a felét lövéssel fejezték be. Ezen javítanunk kell.

De a pozitív jeleket is érdemes kiemelni. Annak ellenére, hogy nem voltak cseréink, a csapatunk képes volt az utolsó sípszóig futni. Nem volt hibáztatás, megpróbáltuk támogatni egymást az egész mérkőzés alatt. Fontos, hogy elismerjük azt a néhány játékost, akik jól teljesítettek.

Krzysztof egyszerűen nagyszerű volt. Sokat futott, felszántotta az egész pályát balról jobbra. Sok szerelést mutatott bd, még becsúszásai is voltak. Nélküle az eredmény sokkal rosszabb lett volna.

Eugen is jól játszott. Sok tisztázása volt, több támadást is meg tudott állítani. Nyugodt volt a labdával, jól passzolt a csapattársaknak. A korához képest nagyszerű volt.

Végül, de nem utolsósorban, Kleber csodálatos volt. Szó szerint megmentett minket egy szörnyű eredménytől, nélküle tucatnyi vagy több gólt kaphattunk volna. Határozott volt lábbal, nagyon gyorsan rohan ki a kapujából, és több robinzonádot mutatott be (repült a levegőben). Jó volt, hogy ő állt a kapuban, és motivált minket a szavaival. A meccs embere!